Vojtina Bábszínház

„VOJTINA”? – Ki Ő?

Az 1840-es évek közepén egy Vojtina Mátyás nevű tót diák került Budapestre. Afféle hóbortos, szegény fiú, aki csodabogár verseket irkált, mert a sors, úgy látszik, gondoskodik róla, hogy ez az ország sohase szűkölködjék Csereiberei Andrások és Hazafi Verai Jánosok nélkül. Vojtina Mátyás egyébiránt igen komolyan fogta fel a költői mesterséget. Azt hitte, hogy azt is kell tanulni, akárcsak a csizmadiaságot vagy a szabóságot. Beállított hát Bernát Gazsihoz költő inasnak. Tulajdonképpen csak a tekintetes úr csizmáit tisztogatta, de azért szentül hitte, hogy gazdája mellett halad és ügyesedik a költő-mesterségben.
Meg is mutatta minden versét Bernát Gazsinak, aki viszont a remek ostobaságokkal írótársait mulattatta. A szabadságharc elején írt egy verset Vojtina Mátyás, mely híres lett. Így kezdődik:

„Egy kis halál? Nem tesz semmit!
Őseinknek szintúgy volt...”

A Vojtina Bábszínház ma is azon az úton jár, amelyen 1975-ben még együttesként elindult. Az évadaink műsortervét elsősorban a magyar népmesékre, mondákra és a magyar klasszikusok alkotásaira építjük, de válogatunk a nagy meseírók írásaiból is. Fontosnak tarjuk, hogy a színpadon szép magyar beszéd szólaljon meg, hogy őrizzük nyelvünk tisztaságát.
Színházunk felvállalt törekvése, hogy az organikus műveltség rendszerében közelítünk a népmesékhez, s próbáljuk kibontani archaikus tartalmait, azokat az emberformáló tanulságokat, amelyeket kötelességünk átadni a jövő nemzedéknek. Hisszük, hogy morális válsággal küzdő világunkban olyan örök emberi, erkölcsi értékeket kell közvetítenünk a gyerekeknek, amelyek segítik őket eligazodni a világban.